Korai gyümölcsünk, a cseresznye

A cseresznye legkorábban érő gyümölcsfajunk.  Ismerkedj meg a leggyakoribb fajtákkal.

A cseresznye taxonómiája

A cseresznye (Prunus avium) taxonómiailag a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozik. A Prunoideae alcsaládra a csonthéjas termés jellemző.

Az alcsaládon belüli Prunus nemzetségbe a cseresznye mellett más termesztett gyümölcsfajok is tartoznak, a legfontosabbak a meggy, a kajszi, a szilva, az őszibarack, a mandula.  A Prunus nemzetség 200 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. A héjasokként számon tartott gyümölcsök is idetartoznak. Neve a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent.

A Cerasus alnemzetségbe a cseresznyék tartoznak. Mintegy 30 különféle cseresznyefajt különböztetünk meg. A madárcseresznye (Cerasus avium subsp. avium) a gyertyános-tölgyesek elegyfája, valószínűleg a kultúrfajták szülőfaja. A cseresznye a Kaukázus vidékéről került először az görög városállamok, az ókori Róma területére. A 15. században Európában termeszteni kezdték a kerti változatokat, és a 17. századra az egyik legismertebb gyümölcsök egyike lett. A sajmeggy (Cerasus mahaleb) a cseresznye és a meggy alanyaként ismert.

Linné rendszere szerint a termesztett cseresznyének két változata ismert: a provar. juliana (szívcseresznyék) és a provar. Duracina (ropogós cseresznyék), ezt a csoportosítást a gyakorlatban ma is használjuk. A szívcseresznyék sötét és puha húsúak, a ropogós cseresznyék húsa világos és kemény. Emellett ismeretesek a félmeggyek, melyek a cseresznye és a meggy kereszteződéséből származnak.

Cseresznye fajtaajánlat

Cseresznye környezeti igényei

A  tőlünk nyugatabbra fekvő, óceáni klímájú területeken inkább a puha húsú, repedésre kevésbé hajlamos fajtákat termesztik (pl. Merton fajtakör), nálunk, illetve szárazabb, kontinentális klímájú területeken a keményebb, roppanós húsú fajtákat részesítik előnyben (Germesdorfi, Hedelfingeni fajták).

A cseresznye éves csapadékigénye 500-600 m. Fényigényes, közepesen melegigényes növény. A téli kemény hidegek azonban gátolják eredményes termesztését. Hűvös tavaszok után a hideg talajban lévő gyökerek nem tudnak elegendő vizet juttatni a fa számára, a növény „eldobja” gyümölcsét. A tavaszi hideghullám esetén a fagyérzékenység ellen megfelelő fajtanemesítéssel lehet védekezni. Egyik lehetőség a késői virágzási idővel rendelkező fajták nemesítése. A cseresznye rosszul tűri a nagy hőmérséklet ingadozást. Mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajba való, gyökere levegőigényes, ezért a talajvíz szintje 3-4 m-nél ne legyen magasabb. Nem csapadékigényes, sőt virágzáskor, terméskötődéskor, érés idején jelentős a csapadék károkozása. A virágzás utáni hirtelen meleg, a kellő mennyiségű nedvesség hiánya pedig korai vörösödést, gyümölcshullást okozhat.

A bőséges, hirtelen jött csapadék gyümölcsrepedéshez vezet. Nem csak a gyümölcsöt tartósan borító vízcsepp okoz repedést, hanem a túlzott vízmennyiség a gyökéren keresztül a növénybe jutva szintén gyümölcsrepedést tud okozni.  A kalcium javítja a sejtfal szilárdságát és rugalmasságát, ezáltal kevésbé reped a gyümölcs. Termés repedés ellen dr. Simon Gergely egyetemi docens, MATE (Metszés gyakorlat és Gyümölcsös a házikertben előadás sorozat)  említi, hogy kalciumtartalmú szerekkel 20-30%-kal sikerült visszafogni a repedést, ha a szüret előtt 5-7 héttel elkezdték a lombtrágyák használatát. Egy másik nagyüzemi módszer a fóliatakarással védekezés az eső ellen, amire különböző, igen drága rendszereket fejlesztettek ki. És ha már felépült a fóliát tartó támrendszer, rovarhálóval is be lehet borítani az ültetvényt a foltosszárnyú muslica, poloskák és cseresznyelégy ellen.

A megváltozott éghajlati viszonyok, a klímaváltozás miatt nagy figyelmet kell fordítania nemesítésre, hogy az adott termőhelyen csak a legalkalmasabb fajtákat termesszék.

Cikk ajánlat: Ezt kell tenni, hogy ne legyen kukacos a cseresznye!

Külső link (Magyar Mezőgazdaság): A cseresznye és a meggy növényvédelme

Cseresznyetelepítés, hazai fajtaválaszték a teljesség igénye nélkül

A privatizációt követően a cseresznyetelepítési kedv lecsökkent. Az árugyümölcs-termesztés 1995 után kezdődő rekonstrukciója óta mintegy 500 ha új cseresznyeültetvényt létesítettek. Az ültetvények területe Pest megyében a legnagyobb, ezt követi Fejér, Bács-Kiskun, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye.

A hazai cseresznyéskertekben a 80-as évekig meghatározó volt a Germersdorfi óriás (Germersdorfi klónok), melyet az ültetvények összterületének kb. felén termesztettek. Napjainkra a Germersdorfi óriás telepítési aránya csökkent. Megjelent a Bigarreau Burlat (régi francia tájfajta, erős növekedésű, villás ágrendszerű, ami előnytelen, mert hasadásra hajlamosít) és a kanadai származású, jó termésbiztonságú, befőtthöz megfelelő termésű, de vírusos aprógyümölcsűségre hajlamos Van  arénya 10-10% körüli az ültetvényekben.

Germersdorfi óriás. A német eredetű, de Magyarországon szelektált, nagy méretű fával rendelkező Germersdorfi klónok (Germersdorfi 1, 3, 45) kiváló áruértékűek.

Önmeddő vagy öntermékeny?

A cseresznye idegen termékenyülő, ezért azonos vagy közeli virágzási idejű pollenadó fajtával együtt érdemes telepíteni. 1970 óta öntermékeny fajták is megjelentek a piacon. Egyszerűen megjegyezhető, hogy a magyar női nevű fajták idegentermékenyülők, míg a férfi nevű fajták öntermékenyülők.

Női és férfi nevű magyar cseresznyefajták

A ma már nem ajánlott, keveset termő Germesdorfi típusú Margit – a Germesdorfi típusú, de középerős növekedésű, laza ágrendszerű Linda – az igen kedvelt Germesdorfi típusú, nagy gyümölcsű, a gyümölcsök két hétig is a fán hagyhatók, kései érésű, nagy termőképességű, középerős növekedésű Katalin, amelyeknek hármas aránya ültetvényekben eléri a 25-30%-ot. Újabb hazai hibrid fajták, amelyek jobb áruértékkel rendelkeznek a Rita (repedésre hajlamos!), a kiemelkedően nagy gyümölcsű, de blumeriás levélfoltosságra hajlamos Carmen, a jó termőképességű Vera, a június közepén érő, szintén nagy gyümölcsű Aida, a május végén-június elején érő Tünde, ezt a fajtát a Bigarreau Burlat helyett ajánlják. A magyar fajtanemesítés most is folyik. Hamarosan elérhető fajták: Elvira, a nagyon korai KisEszter, a Rita előtt, május 20 körül érő, nem repedő termésű Magdolna (Érd -Elvira majorban található Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben állították elő)

Hazai öntermékeny, férfi nevű fajták: Alex, Petrus, Paulus, Sándor.   Házikertbe kimondottan ajánlott a korai, öntermékeny Sándor. Rendszeresen, bőven terem. A Péter vagy Petrus szintén vállalható házikertbe. A Pál vagy Paulus június 10 körül, a főszezonban érik, közepesnél kisebb fát nevel. Új fajták a Máté, Dávid  (Érd -Elvira majorban található Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben állították elő).

A Gyümölcstermesztési Kutatóintézet nemesítési célkitűzései: korai és késői fajták, késői virágzási idővel, 30mm feletti gyümölcsméret, ropogós húsállományú, harmonikus íz, genetikai markerek bevezetése.

Friss – ipari fogyasztásra ajánlott fajták

Friss fogyasztásra ajánlott cseresznyefajták: Bigarreau Burlat; Carmen, Margit, Rita,Vera, Sándor.

Friss fogyasztásra és ipari felhasználásra (befőzésre, gyorsfagyasztásra, festésre) ajánlott fajták: Katalin, a cseh fajta Kordia, Linda, Alex.

Ipari felhasználásra ajánlott fajták: Vega, Negus, Szomolyai fekete.

Cseresznye érési ideje

A fajták megválasztásánál az érési időpont is fontos lehet.

Forrás: Tóth M., Simon G. 2009. Cseresznye. In Tóth M. /szerk./ 2009. Gyümölcs faj és faj- és fajtaismeret egyetemi jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest (ISBN 978-963-503-406-2). 85-102.

Cseresznyefák felosztása növekedési erélye és koronaformája

Szakirodalmi forrásmunkák alapján a cseresznyefajták növekedési erélyük négy kategóriába
sorolhatók be, míg a korona alakjának alapján 3 csoportot alkotnak (Forrás: Tóth M., Simon G. 2009. Cseresznye. In Tóth M. /szerk./ 2009. Gyümölcs faj és faj- és fajtaismeret egyetemi jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest (ISBN 978-963-503-406-2). 85-102.):

Növekedési erély szerinti felosztás:
• igen erős (pl. Germersdorfi 1);
• erős (pl. Germersdorfi 3);
• középerős (pl. Linda, Katalin, Alex, Vera, Rita, Margit);
• gyenge–középerős (pl. Carmen);
• gyenge (pl. Compact Stella).

A korona alakja szerinti felosztás:
• sok fajta koronája gömb alakú (pl. Vera,  Margit);
• vannak kúpszerű koronát nevelő fajták (pl. Van, Katalin, Paulus, Germersdorfi óriás, Szomolyai fekete, Sándor);
• ritkábban előforduló típus a gúla alakú korona (pl. Alex).

Házikertben általában a váza koronaforma kialakítása a jellemző, a fák élettartama átlagosan 25-30 év.

Vega cseresznye

Cseresznyék felosztása gyümölcsszín szerint

A cseresznyefajtákat színük szerint három fő csoportra osztották: fekete, tarka (bikolor) és sárga cseresznyék. Nálunk legkedveltebbek a piros színű fajták, de emellett termesztenek sárga vagy fekete, sötét színű, festő levű fajtákat is. Pl. a kanadai nemesítésű  középkemény húsú, savanykás ízű Vega fajta, ipari célra és friss fogyasztásra is ajánlják. A bikolor cseresznyék közé tartozik, éretten az egyik oldalon sárga, a napos oldalon pirosas héjú fajta. Jól mutat piros cseresznyével vegyesen pl. koktélban, kandírozva.

A szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A szomolyai rövidszárú fekete cseresznye elnevezés a Szomolya és környékén megtalálható cseresznye rövidszárú fekete és mézédes fekete tájfajtáiba, valamint a szomolyai fekete államilag elismert fajtájába sorolt, frissen fogyasztásra szánt gyümölcsöket jelöli. A Szomolyai fekete ipari felhasználásra kiváló, festő fajta.  Június első felében érik, Brózik Sándor cseresznyenemesítő szelektálta az Egri fekete fajtakörből. A szívcseresznyék közé tartozik, héja sötét lilásbordó, teljes érésben gyakorlatilag fekete. Húsa feketés bordópiros, félkemény, bőlevű és mézédes, kiváló beltartalmi értékű. Ipari feldolgozásra ajánlott fajta, hűtő-, cukrász- és léipar előszeretettel használja, cseresznyepálinka készítésére kiváló. Szomolyai rövidszárú fekete cseresznyét Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén, szőlővel és gyümölcsösökkel borított területeken termesztik. Évszázados termesztési kultúrájának kiteljesedésében meghatározó szerepet játszott a helyi lakosok tudása és szakértelme. (Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, FaceBook poszt, 2020,nov.)

Szomolyai fekete

Cseresznye tápértéke

Máriáss Márta, a hazipatika.com oldalon megjelent cikkében így ír: Az úton levő ókori katonák egyik legkedveltebb szomjoltója a cseresznye volt, méltán, hiszen 78-82%-a víz. 100 grammjának, egy marék cseresznyének az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Alig van benne zsír (0,3 g) és fehérje, viszont 13 grammnyi szénhidrát, 1,3 g növényi rost van benne.

Természetesen gyümölcscukor tartalma attól is függ, mennyire érett cseresznyével van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá folsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Jelentős, 10-15 mg-os C-vitamintartalma.
Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő, viszonylag sok, 190-220 mg káliumot, valamint vasat rejt. Összetétele miatt kedvezően hat a fogak és csontok fejlődésére, egészségére, ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezetnek.

Színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antociánjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat. Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában tulajdonítanak neki. A kumarinszármazékok jellegzetes ízének meghatározói.

Erdélyi recept a cseresznyés sztrapacska (erdelyireceptek.blogspot.hu)
Hozzávalók: 500 g liszt, 250 g cseresznye, 3 burgonya, 1 tk. só, 100-150 g zsemlemorzsa, 2-3 ek. olaj, 2 dl tejfölA cseresznyét kimagozzuk, ledaráljuk, a megtisztított burgonyát lereszeljük, majd a liszt és só hozzáadásával galuskatésztát készítünk. Forró vízbe szaggatjuk, kifőzzük. Az olajon megpirított zsemlemorzsára szedjük, meghintjük fahéjas cukorral és tejföllel meglocsolva, melegen tálaljuk.

Cseresznyeszár gyógyhatása

Külön gyógyhatású növényi rész a kocsány Cerasi stipes (cseresznye kocsány), amely vizelethajtó, vérnyomás-csökkentő hatású. A szárból készített főzetet magunk is elkészíthetjük. Adagolása: 2,5 dl vízbe egy marék cseresznyeszárat tegyünk. 15 – 30 percen keresztül főzzük, az elpárolgott vizet pótoljuk, majd szűrjük, és ízlés szerint ízesítve fogyasszuk.

kertvarosipatika.hu így reklámozza az által forgalmazott cseresznyekocsány kapszulát: A már évszázadok óta vizelethajtóként és tisztítóként ismert cseresznyekocsányt manapság nagy becsben tartják megbízható, mellékhatásoktól mentes vizelethajtó hatása miatt. Mintegy átmossa az egész testet azáltal, hogy kiüríti a felgyülemlett toxinokat. A benne levő flavonoidok és káliumsók elősegítik a vese vizelet kiválasztását, és leküzdik a fertőzéses eredetű húgyúti gyulladást gyógyulását. Segítség az ödéma és húgyútakat elzáró vesekő, cystitis és az enyhén magas vérnyomás kezelésénél is.